A Szent István – székesegyház
Bécs és Ausztria jelképe
A székesegyház- a bécsiek Stefflként emlegetik- Bécs és Ausztria jelképe, s legjelentősebb gótikus építménye.
Ahol ma a Szent István- székesegyház (Stephansdom) látható, a középkorban egy temető helyezkedett el. A dóm története 1137-ig nyúlik vissza. IV. Lipót osztrák őrgróf, 1139-től bajor herceg és passau-i püspök vagyonát cserélte a birtokért, hogy az akkori városhatárokon kívül egy templomot építessen, Szent Istvánnak ajánlva, aki a passau-i püspöki templom védőszentje. Az 1230-1245 közötti időszakból megmaradt a későromán stílusú nyugati homlokzat.
A templomban sok jelentős műkincs látható, de csak idegenvezető kíséretében. A főtorony a déli torony 136,4 m magas, 72 m magasságig a látogatók is feljuthatnak. Itt található az úgynevezett toronyszoba (az egykori toronyőr szolgálati helye), melyhez egy kőből készült csigalépcső vezet 343 lépcsőfokkal.
Lifttel feljuthatunk az északi toronyba a Pummerinhez, Ausztria legnagyobb harangjához. Hangját csak nagy, templomi ünnepnapokon és szilveszterkor hallhatjuk. A Pummerin ütésével kezdődik az új év, melyet a Szent István téren sok bécsi és külföldről érkező vendég pezsgővel és tüzijátékkal ünnepel.
Ünnepi szertartás: vasárnap és ünnepnapokon 10.15 órakor, júliusban és augusztusban 9.30 órakor
Idegenvezetés: hétfő- szombat 10.30 és 15 órakor, vasárnap és ünnepnapokon 15 órakor
